Szórakoztató témák

Gajdó Ágnes: Száztíz éve született Auguszta 26
Nem sok olyan állatot ismerünk, aminek szobrot állítottak. A csodálatos versenyló, Kincsem juthat eszünkbe, annál is inkább, mert róla már filmet is forgattak. Vagy a versenylovaknál maradva a Magyarországon veretlen Imperial és az angol telivér Kisbér; utóbbi 1876-ban nyerte meg az epsomi angol derbyt és a Grand Prix de Paris-t is.Gondolhatunk a híres mentőkutyára, Mancsra is, szobra Miskolcon, a Szinva partján látható. Az Auguszta 26-ról készült bronzból készült alkotás Ráckeresztúr-Lászlópusztán található. A világrekorder magyar tarka száztíz évvel ezelőtt, 1915. április 11-én született. Auguszta 26 szobra (fotó Gajdó Ágnes engedélyével) Augusztáról nem sokan tudnak, holott hajdan híres rekordtehén volt! Szobrát 1975-ben avatták föl Ráckeresztúr-Lászlópusz-tán, s a Kossuth-díjas szobrászművész, Antal Károly alkotása ma is látható; mintegy védjegye a körülötte létrehozott, egyre korszerűbb gazdaságnak. A történet az 1910-es években kezdődik: Auguszta 26 1915. április 11-én született a Dreher-féle uradalom kismartoni tehenészetében. Anyját, Auguszta 284-et jó néhány évvel korábban, 1903-ban Tillmann Konrád tehénkereskedőtől vásárolták Hőgyészen négyszáztíz koronáért. A korabeli, igencsak precíz feljegyzéseknek hála, tudjuk azt is, hogy Auguszta születésekor a 134. törzskönyvi és a Fejér megyei tejtermelést ellenőrző egyesületben a 26. ellenőrzési számot kapta. Apja közelebbről nem ismert, de az uradalmi saját tenyésztésű bikák közül valamelyik. A Köztelek című lap 1924-ben részletesen írt a különleges képességű tehénről, s idézték a törzskönyvelendő állo-mányról vezetett állomány felvételi napló bejegyzését: „Színe vöröstarka, kevés fehérrel, marmagassága 128, mellkasövméret 185, törzshossza 150 cm, születési ideje 1915, élősúlya 515 kg, évi termelése az 1921–1922. számadási évben 4095 kg., a tej átlagos zsírszázaléka 3’28, a borjuk száma 4, utolsó ellés ideje 1922. III. 4., utolsó fedeztetés ideje 1922. július 10. Lényeges hibák közé a puha, alacsony hát, kicsiny termet és tornyos far, a jó tulajdonságok közé hosszú törzs, fejlett tejelőszerv jegyeztetett be. A tehén saját nevelésű. A külső leírását kiegészítem azzal, hogy a feje fehér, úgyszintén fehér a mar tájéka és a vállmögötti öv, viaszsárga szarvai kajlák, mozgathatók, fülpamacsai feketebarnák. A tehén tőgye terjedelmes és oly mélyre lenyúló, hogy fejéskor a fejő egyén a földre ülni kénytelen. A bírálat a tehenet az A csoport 2-ik fokozatába, vagyis a törzskönyvelendő tehenek közé sorolta.” Auguszta 26 sok-sok utódot hozott világra, mindegyikről részletes nyilvántartás készült. Mint ahogyan pontos számadatok szólnak arról is, hány kilogramm tejet és tejzsírt adott a rekordtehén: egy napra átlagban 36,42 kg tej, illetve 1,86 kg tejzsír esett, vagyis mindez azt jelenti, hogy naponta átlag két kilogramm vajat termelt. Gunda Mihály tejgazdasági ellenőr (a jeles néprajztudós, Gunda Béla apja) híven följegyezte az adatokat, de a földművelésügyi mi-nisztérium tejgazdasági ügyosztályán nem akartak hinni neki. Úgy vélték, a lehetetlenséggel határos, hogy egy tehén ilyen magas tejhozama ilyen magas zsírszázalékkal párosuljon. Auguszta 26 azonban a szakértő vizsgálatok szerint is kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Rekordlaktációja első háromszázhatvanöt napja alatt, vagyis 1923. május 3-ától 1924. május 1-jéig 12,701 kg 6,04 zsírszázalékú tejet termelt. „Az ötödik tejelési időszakában lévő tehén világrekordot ért el 365 napi tejzsír-, illetve vajhozamával. Ezen idő alatt 767,54 kg-ot kitevő tejzsírjából 870 kg átlagos összetételű vajat lehetett volna kiköpülni. Egy tejelési napra 34,81 kg tej esett. Napi átlagos zsírhozama 2,10, napi maximális zsírhozama 4,68 kg volt. 550 kg-os testsúlyának 23-szorosát adta tejben, 1,39-szeresét tejzsírban és 1,58-szorosát vajban” – írta a Köztelek hasábjain Szentandrássy György magyar királyi gazdasági tanár. A szakember megjegyezte, hogy Auguszta próbafejéseit az Országos Kémiai Intézet vegyészei végezték, így kétség sem fér hozzá, hogy az adatok valósak, s nem a helyiek túloztak. Érdekesség, hogy Auguszta ápolója egy albán származású cseléd, Gyurisits Risztó volt, aki az első világháború befejeztével nem tért vissza hazájába, maradt inkább magyar földön. Akik ismerték, ódákat zengtek bámulatos állatszeretetéről, s dicsérték szakértelmét, lelkes hozzáállását. A kiváló bánásmód és a jó takarmányozás egyaránt hozzájárult, hogy a Risztó gondjaira bízott tehenek, így Auguszta is, magas tejhozamukkal tűntek ki. Ha azonban kedvezőtlen vagy zavaró hatás érte őket, az érzékeny állatok azonnal reagáltak, s a tej mennyisége, valamint annak zsírtartalma egyaránt csökkent. A Köztelek című lap olyannyira szívén viselte a többszörös díjnyertes és rekorder Auguszta élettörténetét, hogy 1926-ban külön cikkben emlékezett meg egy fontos eseményről „Martonvásári Auguszta 26 világzsirrekord tehén magatartása utolsó ellése után” címmel. Mindez nem lehet véletlen, hiszen mégiscsak csúcstartó és vándorkolomp-nyertes jószágról van szó. Ráadásul Auguszta leszármazottai is jeleskedtek ebben-abban, róluk is több újságcikk született. Szobrot viszont nem állítottak nekik: Auguszta 26 ebben is egyedülálló. Nem véletlen tehát, hogy Auguszta 26 története, mint agrárgazdasági érték része a ráckeresztúri és a Fejér vármegyei települési értéktárnak is. Reagálhat és hozzászólhat a bejegyzés Facebook oldalán.

Gajdó Ágnes: Száztíz éve született Auguszta 26

Nem sok olyan állatot ismerünk, aminek szobrot állítottak. A csodálatos versenyló, Kincsem juthat eszünkbe, annál is inkább, mert róla már filmet is forgattak. Vagy a versenylovaknál maradva a Magyarországon veretlen Imperial és az angol telivér Kisbér; utóbbi 1876-ban nyerte meg az epsomi angol derbyt és a Grand Prix de Paris-t is.Gondolhatunk a híres mentőkutyára, Mancsra is, szobra Miskolcon, a Szinva partján látható. Az Auguszta 26-ról készült bronzból készült alkotás Ráckeresztúr-Lászlópusztán található. A világrekorder magyar tarka száztíz évvel ezelőtt, 1915. április 11-én született.

Auguszta 26 szobra (fotó Gajdó Ágnes engedélyével)

Augusztáról nem sokan tudnak, holott hajdan híres rekordtehén volt! Szobrát 1975-ben avatták föl Ráckeresztúr-Lászlópusz-tán, s a Kossuth-díjas szobrászművész, Antal Károly alkotása ma is látható; mintegy védjegye a körülötte létrehozott, egyre korszerűbb gazdaságnak. A történet az 1910-es években kezdődik: Auguszta 26 1915. április 11-én született a Dreher-féle uradalom kismartoni tehenészetében. Anyját, Auguszta 284-et jó néhány évvel korábban, 1903-ban Tillmann Konrád tehénkereskedőtől vásárolták Hőgyészen négyszáztíz koronáért. A korabeli, igencsak precíz feljegyzéseknek hála, tudjuk azt is, hogy Auguszta születésekor a 134. törzskönyvi és a Fejér megyei tejtermelést ellenőrző egyesületben a 26. ellenőrzési számot kapta. Apja közelebbről nem ismert, de az uradalmi saját tenyésztésű bikák közül valamelyik.

A Köztelek című lap 1924-ben részletesen írt a különleges képességű tehénről, s idézték a törzskönyvelendő állo-mányról vezetett állomány felvételi napló bejegyzését: „Színe vöröstarka, kevés fehérrel, marmagassága 128, mellkasövméret 185, törzshossza 150 cm, születési ideje 1915, élősúlya 515 kg, évi termelése az 1921–1922. számadási évben 4095 kg., a tej átlagos zsírszázaléka 3’28, a borjuk száma 4, utolsó ellés ideje 1922. III. 4., utolsó fedeztetés ideje 1922. július 10. Lényeges hibák közé a puha, alacsony hát, kicsiny termet és tornyos far, a jó tulajdonságok közé hosszú törzs, fejlett tejelőszerv jegyeztetett be. A tehén saját nevelésű. A külső leírását kiegészítem azzal, hogy a feje fehér, úgyszintén fehér a mar tájéka és a vállmögötti öv, viaszsárga szarvai kajlák, mozgathatók, fülpamacsai feketebarnák. A tehén tőgye terjedelmes és oly mélyre lenyúló, hogy fejéskor a fejő egyén a földre ülni kénytelen. A bírálat a tehenet az A csoport 2-ik fokozatába, vagyis a törzskönyvelendő tehenek közé sorolta.”

Auguszta 26 sok-sok utódot hozott világra, mindegyikről részletes nyilvántartás készült. Mint ahogyan pontos számadatok szólnak arról is, hány kilogramm tejet és tejzsírt adott a rekordtehén: egy napra átlagban 36,42 kg tej, illetve 1,86 kg tejzsír esett, vagyis mindez azt jelenti, hogy naponta átlag két kilogramm vajat termelt. Gunda Mihály tejgazdasági ellenőr (a jeles néprajztudós, Gunda Béla apja) híven följegyezte az adatokat, de a földművelésügyi mi-nisztérium tejgazdasági ügyosztályán nem akartak hinni neki. Úgy vélték, a lehetetlenséggel határos, hogy egy tehén ilyen magas tejhozama ilyen magas zsírszázalékkal párosuljon.

Auguszta 26 azonban a szakértő vizsgálatok szerint is kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Rekordlaktációja első háromszázhatvanöt napja alatt, vagyis 1923. május 3-ától 1924. május 1-jéig 12,701 kg 6,04 zsírszázalékú tejet termelt. „Az ötödik tejelési időszakában lévő tehén világrekordot ért el 365 napi tejzsír-, illetve vajhozamával. Ezen idő alatt 767,54 kg-ot kitevő tejzsírjából 870 kg átlagos összetételű vajat lehetett volna kiköpülni. Egy tejelési napra 34,81 kg tej esett. Napi átlagos zsírhozama 2,10, napi maximális zsírhozama 4,68 kg volt. 550 kg-os testsúlyának 23-szorosát adta tejben, 1,39-szeresét tejzsírban és 1,58-szorosát vajban” – írta a Köztelek hasábjain Szentandrássy György magyar királyi gazdasági tanár. A szakember megjegyezte, hogy Auguszta próbafejéseit az Országos Kémiai Intézet vegyészei végezték, így kétség sem fér hozzá, hogy az adatok valósak, s nem a helyiek túloztak.

Érdekesség, hogy Auguszta ápolója egy albán származású cseléd, Gyurisits Risztó volt, aki az első világháború befejeztével nem tért vissza hazájába, maradt inkább magyar földön. Akik ismerték, ódákat zengtek bámulatos állatszeretetéről, s dicsérték szakértelmét, lelkes hozzáállását. A kiváló bánásmód és a jó takarmányozás egyaránt hozzájárult, hogy a Risztó gondjaira bízott tehenek, így Auguszta is, magas tejhozamukkal tűntek ki. Ha azonban kedvezőtlen vagy zavaró hatás érte őket, az érzékeny állatok azonnal reagáltak, s a tej mennyisége, valamint annak zsírtartalma egyaránt csökkent.

A Köztelek című lap olyannyira szívén viselte a többszörös díjnyertes és rekorder Auguszta élettörténetét, hogy 1926-ban külön cikkben emlékezett meg egy fontos eseményről „Martonvásári Auguszta 26 világzsirrekord tehén magatartása utolsó ellése után” címmel. Mindez nem lehet véletlen, hiszen mégiscsak csúcstartó és vándorkolomp-nyertes jószágról van szó. Ráadásul Auguszta leszármazottai is jeleskedtek ebben-abban, róluk is több újságcikk született. Szobrot viszont nem állítottak nekik: Auguszta 26 ebben is egyedülálló. Nem véletlen tehát, hogy Auguszta 26 története, mint agrárgazdasági érték része a ráckeresztúri és a Fejér vármegyei települési értéktárnak is.

Reagálhat és hozzászólhat a bejegyzés Facebook oldalán.