Közéleti Hírek

Zöldhulladék: Égessünk vagy komposztáljunk?
A kertészkedés és a háztartásokban keletkező növényi hulladék kezelése kapcsán sokakban felmerül a kérdés: érdemesebb elégetni, vagy inkább komposztálni? Az égetés gyors megoldás, míg a komposztálás hosszú távú fenntarthatóságot kínál. Tipikus komposztáló láda A zöldhulladék elégetése kétségtelenül az egyik legkézenfekvőbb módja a növényi maradványok eltüntetésének. Különösen akkor, ha nagy mennyiségű száraz lomb, gally vagy fertőzött növény halmozódik fel. Az eljárás előnye, hogy gyors és hatékony, ráadásul bizonyos kártevők és betegségek terjedését is megelőzheti. Mindazonáltal az égetés jelentős légszennyezést okozhat. A felszabaduló szén-monoxid és egyéb káros anyagok rontják a levegő minőségét, és hosszú távon egészségügyi kockázatokkal is járhatnak. Emellett több településen korlátozások vagy teljes tilalom vonatkozik a szabadtéri égetésre, részben a tűzveszély miatt. Ezzel szemben a komposztálás a környezetbarát megoldások kedvelőinek egyik legjobb választása. Az eljárás során a növényi hulladék bomlásnak indul, és értékes humusz keletkezik, amely javítja a talaj szerkezetét és tápanyagtartalmát. A módszer csökkenti a háztartási hulladék mennyiségét, és hozzájárul a körforgásos gazdálkodáshoz. Ugyanakkor a komposztálás időigényes folyamat, amely megfelelő kezelést igényel. A helytelen komposztálás kellemetlen szagokat okozhat és vonzhatja a kártevőket. Emellett fertőzött növényi részek nem alkalmasak komposztálásra, hiszen továbbterjeszthetik a betegségeket. A szakemberek szerint az optimális megoldás a helyzethez igazított döntés. Ha a hulladék kártevőkkel fertőzött, vagy nincs lehetőség komposztálásra, az égetés lehet indokolt feltéve, hogy az időjárási viszonyok és a helyi szabályozások engedélyezik. Viszont, ha hosszú távú, fenntartható megoldást keresünk, a komposztálás egyértelműen előnyösebb választás. Ahogy egyre több település ösztönzi a környezetbarát hulladékkezelést, a lakosság is egyre inkább a komposztálás felé fordul. A kérdés továbbra is aktuális: rövid távú gyorsaság vagy hosszú távú fenntarthatóság? Bizonyos esetekben indokolt lehet a kerti hulladék elégetése Horváth Bálint, Martonvásár polgármestere is megosztotta magazinunkkal a véleményét a kérdésben: „Zöldhulladékot semmi esetre se égessünk, most is csak a száraz kerti hulladék elégetése engedélyezett. Ebben jelentősen szűkítettük már az idősávot, hiszen korábban október és május között havonta 48 óra (péntek-szombat) állt rendelkezésre. Lerövidítettük 1-1 hónappal a teljes időszakot és a 48 hétvégi órát kétszer 6, hétköznapi órára csökkentettük. Én magam a teljes kivezetést támogatom, természetesen otthon nem is égetünk, mindenkit arra bíztatok, hogy komposztáljon, mulcsoljon. Vagyis a lehetőség nem kényszer, hanem mindenkinek a felelős döntése is lehet és kell legyen, hogy “kibocsátásmentes” életre törekedjen! Ne zavarjon és terheljen másokat füsttel, szállóporral, vegyszerrel, hangos zenével, túlzott hangoskodással, túl gyakori gépzajjal, szaghatással, stb. Az önkormányzat, a helyi közösség pedig az edukáció terén tehet a legtöbbet. Ha csak mindenki egy “renitens” szomszédot rábeszél a fenti zavaró hatások mellőzésére, ha csak 20 család kezd el komposztálni, mert a gyerkőc az iskolából úgy megy haza, hogy anya-apa ezt kell csinálnunk, mert a mi jövőnk (is) múlik ezen. Vagy elmondja otthon, hogy ne használjuk tovább a vegyes tüzelésű kazánt, hiszen a műanyagok elégetésével olyan káros anyagok szabadulnak fel, melyek minket is mérgeznek, akkor előrébb vagyunk. Szóval az edukációs - nyilván munkaigényes és lassú - folyamat a megoldás a szabályozás mellett. Ennek a támogatása a városvezetés feladata.” Pintér Péter a MAKK (Martonvásári Aktív Környezetvédők Közössége) egyik oszlopos tagja egy komposztkazán üzemeltetésének a lehetőségét vetette fel. „A komposztkazán egy egyszerű rendszer amivel a komposztálódás által keletkezett hőt lehet hasznosítani épület fűtésre. Megálmodója Jean Pain svájci születésű francia erdőőr volt, aki templomos lovagok épületmaradvànyait vizsgálta. Észre vette hogy nagy felületű, de minimális mélységű medencéket alkalmaztak ahova a zöldhulladékot elterítették, majd vízzel fellocsoltàk, hogy gyorsítsák a bomlási folyamatot. A komposztkazánban szén-dioxid helyett humusz keletkezik, azaz füst és láng nélkül válik a zöldhulladék értékes komposzttá. A kupac minimális térfogata 4m3, innentől tud a belső részében létrejönni az 50-60celsius fokos hőmérséklet, amit hónapokig képes fenntartani. A belsejében spirál alakzatban csövet kell elhelyezni, amiben az átkeringetett víz felmelegszik. Az így keletkezett meleg vizet lehet hasznosítani radiátorban fűtésre, vagy tartályban gyűjtve fürdésre, kézmosásra, stb. A városvezetés sokat segíthetne azzal a lakosságnak, és sokat tenne a környezetvédelemért, ha működtetne egy ilyen komposztkazánt valamelyik alkalmas telephelyén.” Tipikus komposzt kazán Kérdés olvasóinkhoz a kerti hulladékkal kapcsolatban: Ön éget vagy komposztál? Auth Gábor "Nagyrészt komposztálunk, kisrészt égetünk. A növényi hulladék nagy részét komposztáljuk, kár lenne veszni hagyni a benne lévő tápanyagot. Viszont vannak a kertben olyan növényi fertőző betegségek (például monília), aminek a terjedését eltüzeléssel lehet csak megakadályozni. Annyi előnyöm van, hogy a fatüzelésű kazánban tulajdonképpen bármikor el tudom tüzelni a száraz növényi hulladékot és nem vész kárba a hőenergia, lesz belőle meleg víz, akár nyáron is. A teljes tiltás így számomra kevéssé problémás, de aki felelős kertgazda, annak a teljes tiltás problémát okozhat. Viszont valamit kezdeni kellene azzal is, hogy mindent nem érdemes eltüzelni, erre megoldás lenne, ha a zöld hulladékot is korlátozás nélkül elszállítanák, akár a szelektív hulladékot és központilag komposztálni azt. Sokan azért tüzelik el, mert pénzbe kerül az elszállítása." Fodor Zsolt "Égetünk és komposztálunk is. Néhány éve javasoltam az önkormányzatnak, hogy szerezzen be egy ágaprító gépet, amit a lakosság jutányos áron esetleg kibérelhetne. amikor szüksége van rá." Asztalos Mariann "Az égetésen kívül minden módszert használok. Komposztálok, darálok, kertben felhasználom, elvitetem. A helyi szabályozás kevés elszállítási alkalmat tartalmazott. Nem tartom környezetbarátnak, praktikusnak a műanyag zsákos megoldást. Tetszene egy erre a célra létesített kuka, amiben kulturáltabban lehetne gyűjteni a felesleges zöldet, mint például Balatonalmádiban." Fodorné Farkas Borbála "Sajnos valóban ellenőrizhetetlen, hogy ki mit tesz a tűzre és tudjuk, hogy nem mindenki csak a zöldhulladékot égeti. Viszont mivel csak meghatározott napokon valósítható meg, ezért egyszerre teszi mindenki, és sajnos akkor is, ha a zöldhulladék mondjuk tiszta víz, 'mert csak akkor lehet'." Reagálhat és hozzászólhat a bejegyzés Facebook oldalán.

Zöldhulladék: Égessünk vagy komposztáljunk?

A kertészkedés és a háztartásokban keletkező növényi hulladék kezelése kapcsán sokakban felmerül a kérdés: érdemesebb elégetni, vagy inkább komposztálni? Az égetés gyors megoldás, míg a komposztálás hosszú távú fenntarthatóságot kínál.

Tipikus komposztáló láda

A zöldhulladék elégetése kétségtelenül az egyik legkézenfekvőbb módja a növényi maradványok eltüntetésének. Különösen akkor, ha nagy mennyiségű száraz lomb, gally vagy fertőzött növény halmozódik fel. Az eljárás előnye, hogy gyors és hatékony, ráadásul bizonyos kártevők és betegségek terjedését is megelőzheti. Mindazonáltal az égetés jelentős légszennyezést okozhat. A felszabaduló szén-monoxid és egyéb káros anyagok rontják a levegő minőségét, és hosszú távon egészségügyi kockázatokkal is járhatnak. Emellett több településen korlátozások vagy teljes tilalom vonatkozik a szabadtéri égetésre, részben a tűzveszély miatt. Ezzel szemben a komposztálás a környezetbarát megoldások kedvelőinek egyik legjobb választása. Az eljárás során a növényi hulladék bomlásnak indul, és értékes humusz keletkezik, amely javítja a talaj szerkezetét és tápanyagtartalmát. A módszer csökkenti a háztartási hulladék mennyiségét, és hozzájárul a körforgásos gazdálkodáshoz. Ugyanakkor a komposztálás időigényes folyamat, amely megfelelő kezelést igényel. A helytelen komposztálás kellemetlen szagokat okozhat és vonzhatja a kártevőket. Emellett fertőzött növényi részek nem alkalmasak komposztálásra, hiszen továbbterjeszthetik a betegségeket. A szakemberek szerint az optimális megoldás a helyzethez igazított döntés. Ha a hulladék kártevőkkel fertőzött, vagy nincs lehetőség komposztálásra, az égetés lehet indokolt feltéve, hogy az időjárási viszonyok és a helyi szabályozások engedélyezik. Viszont, ha hosszú távú, fenntartható megoldást keresünk, a komposztálás egyértelműen előnyösebb választás. Ahogy egyre több település ösztönzi a környezetbarát hulladékkezelést, a lakosság is egyre inkább a komposztálás felé fordul. A kérdés továbbra is aktuális: rövid távú gyorsaság vagy hosszú távú fenntarthatóság?

Bizonyos esetekben indokolt lehet a kerti hulladék elégetése

Horváth Bálint, Martonvásár polgármestere is megosztotta magazinunkkal a véleményét a kérdésben: „Zöldhulladékot semmi esetre se égessünk, most is csak a száraz kerti hulladék elégetése engedélyezett. Ebben jelentősen szűkítettük már az idősávot, hiszen korábban október és május között havonta 48 óra (péntek-szombat) állt rendelkezésre. Lerövidítettük 1-1 hónappal a teljes időszakot és a 48 hétvégi órát kétszer 6, hétköznapi órára csökkentettük. Én magam a teljes kivezetést támogatom, természetesen otthon nem is égetünk, mindenkit arra bíztatok, hogy komposztáljon, mulcsoljon. Vagyis a lehetőség nem kényszer, hanem mindenkinek a felelős döntése is lehet és kell legyen, hogy “kibocsátásmentes” életre törekedjen! Ne zavarjon és terheljen másokat füsttel, szállóporral, vegyszerrel, hangos zenével, túlzott hangoskodással, túl gyakori gépzajjal, szaghatással, stb. Az önkormányzat, a helyi közösség pedig az edukáció terén tehet a legtöbbet. Ha csak mindenki egy “renitens” szomszédot rábeszél a fenti zavaró hatások mellőzésére, ha csak 20 család kezd el komposztálni, mert a gyerkőc az iskolából úgy megy haza, hogy anya-apa ezt kell csinálnunk, mert a mi jövőnk (is) múlik ezen. Vagy elmondja otthon, hogy ne használjuk tovább a vegyes tüzelésű kazánt, hiszen a műanyagok elégetésével olyan káros anyagok szabadulnak fel, melyek minket is mérgeznek, akkor előrébb vagyunk. Szóval az edukációs - nyilván munkaigényes és lassú - folyamat a megoldás a szabályozás mellett. Ennek a támogatása a városvezetés feladata.”

Pintér Péter a MAKK (Martonvásári Aktív Környezetvédők Közössége) egyik oszlopos tagja egy komposztkazán üzemeltetésének a lehetőségét vetette fel. „A komposztkazán egy egyszerű rendszer amivel a komposztálódás által keletkezett hőt lehet hasznosítani épület fűtésre. Megálmodója Jean Pain svájci születésű francia erdőőr volt, aki templomos lovagok épületmaradvànyait vizsgálta. Észre vette hogy nagy felületű, de minimális mélységű medencéket alkalmaztak ahova a zöldhulladékot elterítették, majd vízzel fellocsoltàk, hogy gyorsítsák a bomlási folyamatot. A komposztkazánban szén-dioxid helyett humusz keletkezik, azaz füst és láng nélkül válik a zöldhulladék értékes komposzttá. A kupac minimális térfogata 4m3, innentől tud a belső részében létrejönni az 50-60celsius fokos hőmérséklet, amit hónapokig képes fenntartani. A belsejében spirál alakzatban csövet kell elhelyezni, amiben az átkeringetett víz felmelegszik. Az így keletkezett meleg vizet lehet hasznosítani radiátorban fűtésre, vagy tartályban gyűjtve fürdésre, kézmosásra, stb. A városvezetés sokat segíthetne azzal a lakosságnak, és sokat tenne a környezetvédelemért, ha működtetne egy ilyen komposztkazánt valamelyik alkalmas telephelyén.”

Tipikus komposzt kazán

Kérdés olvasóinkhoz a kerti hulladékkal kapcsolatban: Ön éget vagy komposztál?

Auth Gábor

"Nagyrészt komposztálunk, kisrészt égetünk. A növényi hulladék nagy részét komposztáljuk, kár lenne veszni hagyni a benne lévő tápanyagot. Viszont vannak a kertben olyan növényi fertőző betegségek (például monília), aminek a terjedését eltüzeléssel lehet csak megakadályozni. Annyi előnyöm van, hogy a fatüzelésű kazánban tulajdonképpen bármikor el tudom tüzelni a száraz növényi hulladékot és nem vész kárba a hőenergia, lesz belőle meleg víz, akár nyáron is. A teljes tiltás így számomra kevéssé problémás, de aki felelős kertgazda, annak a teljes tiltás problémát okozhat. Viszont valamit kezdeni kellene azzal is, hogy mindent nem érdemes eltüzelni, erre megoldás lenne, ha a zöld hulladékot is korlátozás nélkül elszállítanák, akár a szelektív hulladékot és központilag komposztálni azt. Sokan azért tüzelik el, mert pénzbe kerül az elszállítása."

Fodor Zsolt

"Égetünk és komposztálunk is. Néhány éve javasoltam az önkormányzatnak, hogy szerezzen be egy ágaprító gépet, amit a lakosság jutányos áron esetleg kibérelhetne. amikor szüksége van rá."

Asztalos Mariann

"Az égetésen kívül minden módszert használok. Komposztálok, darálok, kertben felhasználom, elvitetem. A helyi szabályozás kevés elszállítási alkalmat tartalmazott. Nem tartom környezetbarátnak, praktikusnak a műanyag zsákos megoldást. Tetszene egy erre a célra létesített kuka, amiben kulturáltabban lehetne gyűjteni a felesleges zöldet, mint például Balatonalmádiban."

Fodorné Farkas Borbála

"Sajnos valóban ellenőrizhetetlen, hogy ki mit tesz a tűzre és tudjuk, hogy nem mindenki csak a zöldhulladékot égeti. Viszont mivel csak meghatározott napokon valósítható meg, ezért egyszerre teszi mindenki, és sajnos akkor is, ha a zöldhulladék mondjuk tiszta víz, 'mert csak akkor lehet'."

Reagálhat és hozzászólhat a bejegyzés Facebook oldalán.